Az idő nagyon fontos tényező egy online marketing szakértő munkájában – interjú Erdélyi Norberttel

Hetedik állomásához érkezett a neves szakemberek időgazdálkodási szokásait bemutató interjú-sorozat. Jelen alkalommal Erdélyi Norbert online marketing szakértő, a netjet.hu szerzője válaszolt a kérdéseimre, akinek az oktatóanyagai az elmúlt évek során többször is nagy segítségemre voltak az Időkalauz oldalának elkészítésénél, átalakításánál.

Olvass tovább

Az iskolából hazaérve rögtön csináld meg a leckéd, s akkor előtted a délután – interjú Dr. Domján Lászlóval

A neves szakemberek, ismertebb emberek időgazdálkodási szokásait, tanácsait bemutató sorozat hatodik részében Dr. Domján László orvos, agykontroll oktató, az agykontroll magyarországi meghonosítója válaszolt az időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseimre.

Olvass tovább

Az idő az egyik erőforrás, és a pénzzel szemben ebből csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre – interjú Pongor-Juhász Attilával

Folytatódik a neves szakemberek, ismertebb emberek időgazdálkodási szokásait, tanácsait bemutató sorozat. Az ötödik részben Pongor-Juhász Attila vállalatfejlesztési coach osztja meg a tapasztalatait, javaslatait az olvasókkal, aki hosszú évek óta mentorál hazai kis- és középvállalkozásokat, önfejlesztő könyveket ad ki és többek közt az időgazdálkodásról is írt könyvet az Időmilliomos vállalkozó címmel.

Olvass tovább

A modern kor időőrülete gúzsba köt, nem hagy szabadságot – interjú Vekerdy Tamással

A neves szakemberek, ismertebb emberek időgazdálkodási szokásait, tanácsait bemutató sorozat negyedik részében az a megtiszteltetés ért, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt a kérdéseimre Vekerdy Tamás, a közismert pszichológus és író, aki amellett, hogy könyvek és előadások sokaságán keresztül hosszú évtizedek óta tanít bennünket, meghatározó szerepet töltött be az első magyarországi Waldorf óvoda és iskola létrehozásában, amelyekben magam is nevelkedtem, továbbá napjainkban is gyakran szólal meg a médiában oktatással kapcsolatos kérdésekben.

Mit jelent az Ön számára az idő? Úgy érzi, hogy a kezében tartja, vagy inkább mások osztják be számára?

Igyekszem kézben tartani. De az idő nagyon könnyen „perc”-cé válik, széttép, idegesít, kizsigerel, pörgök, folyton csinálok valamit és mégiscsak a semmit érzem… Ellentétben az időtlen pillanatokkal, amikor tétlen vagyok és úgy érzem, hogy közelebb jutottam mindahhoz, ami fontos.

Milyen példákat látott otthon a családban, vagy a közvetlen környezetében, amelyek befolyásolták az időbeosztását?

Egykori főnököm, Török Sándor jut eszembe, aki arra figyelmeztetett, hogy a nyugatiak általában pontosak, inkább előbb érnek oda és megvárják, amíg az időpont bekövetkezik. A keletiek csak úgy nagyjából szabják meg az időt, „majd tavasszal”, és akkor tényleg ott vannak. (A nyugatias időpontokat persze lekésik vagy túl korán jönnek.) Mi a középen vagyunk, idegesen nézzük az óránkat és mégsem vagyunk pontosak…

Hogyan készült a tanulmányai során a dolgozatokra, vizsgákra? Időarányosan beosztva készült fel az anyagból, vagy inkább az utolsó pillanatban, akár az éjszakai pihenést is feláldozva?

Az öt vagy három napot végigtanultam, de addig nem foglalkoztam az anyaggal. Egyéb munkáimban inkább az utolsó pillanatban… A magyar munkavégzés huszárcsíny-szerű – mondta Karácsony Sándor.

Használt-e kávét, energiaitalt, vagy más élénkítőszereket a tanuláshoz, vagy más hasonló tevékenységek végzéséhez?

Régen nem használtam, manapság egy kis kávét esetleg igen, volt, hogy szivaroztam, cigarettáztam munkavégzéshez, de energiaitalt nem.

Foglalkoztatta a gondolat, hogyan tudná jobban kezelni az idejét, vagy elégedett volt az időbeosztásával?

Nem, nem foglalkoztatott. Kedvtelve azonosulok a tökéletlenségeimmel is.

Hogyan működik az Ön esetében a munka és a magánélet viszonya? Jut ideje rendszeresen pihenésre, kikapcsolódásra?

Tétlenség nélkül nincs kultúra. „A munka társadalma” – baromság, isten őrizz, hogy ilyen társadalomban éljünk. A „munka” – egyáltalán kinek mi az? – büntetés, amely a paradicsomi bűnbeesés után rovatott ki az emberre. A nagy görög kultúrában a szabadok természetesen nem dolgoztak, így jöhetett létre a nagy görög kultúra, csak a rabszolgák. Hátha most egy olyan kor jön, amikor a robotok fognak dolgozni és felvirágzik a kultúra. Vagy ebben ne reménykedjek? Addigra annyira elromlunk, többek között a minket terrorizáló kütyük következtében, hogy már semmit nem fogunk tudni létrehozni?

Jelent az Ön számára problémát a halogatás és a túlvállalás? Szokta esetleg elfelejteni a feladatait?

Nem jelent problémát. (Kedves munkatársam figyelmeztet, hogy ha nekem nem is jelent lelkileg problémát, szervezetem jelez, idegzsábával, gyomor- és egyéb panaszokkal stb. Szóval: szomatizálok…) 80 év alatt egyszer-kétszer.

Használ valamilyen eszközt a feladatai rendben tartására (határidőnapló, mobilalkalmazások)?

Igen, manapság már a naptáram nélkül fogalmam sincs, hogy mik a következő hét – vagy a következő nap – feladatai.

Egyetért azzal a gondolattal, hogy már a középiskolától kezdve jó lenne, ha a diákok tanulnának hatékony időgazdálkodást az iskolában?

Félek ettől, minden tönkremegy, amit az iskolában tanítanak, felesleges felejtésre ítélt hülyeség lesz belőle. De persze, hogy az iskolában szóba kerüljenek ezek a problémák, az nagyon helyes.

Mit tudna javasolni a fiataloknak a saját tapasztalatai alapján, hogyan érdemes hozzáállni az időgazdálkodás kérdéséhez?

Nincs ilyen javaslatom, nem igazán tetszik az időgazdálkodás kifejezés sem. Lehetőleg a spontánabb, ad hoc életvitel híve vagyok… A modern kor időőrülete gúzsba köt, nem hagy szabadságot. Heverészni a napon és a lábujjunkat mozgatni – ez jó időtöltés.

Fotó: Vekerdy Tamás Facebook-oldala

Az életed végi visszafordíthatatlan megbánás helyett hozz még ma egy sorsfordító döntést – interjú Manhertz Józseffel

Harmadik állomásához érkezett az Időkalauz oldalán az az interjú-sorozat, amelyben neves szakembereknek, illetve olyan ismertebb embereknek teszek föl időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, akik egyrészt példaképül szolgálhatnak a fiatalok számára a hatékony időbeosztás megvalósítása terén, másrészt saját tapasztalataik megosztása révén segítenek is abban, hogy minél többen találják meg a módját a saját idejük kézbe vételének. Ezúttal Manhertz József kommunikációs és személyiségfejlesztő trénert kérdeztem a saját időgazdálkodási szokásairól, tapasztalatairól, akinek ezúton is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt a kérdésekre. Manhertz Józsefet sokan ismerhetik az általa tartott tréningekről, ahol többek közt a nyilvános beszédet gyakorolják a résztvevők, vagy éppen személyiségfejlesztő videóiról, ahol a témák közt az időgazdálkodás kérdése is fontos helyen szerepel.

Olvass tovább

Az idő a legnagyobb kincsünk, mégsem becsüljük meg eléggé – interjú Limpár Imrével

Nemrég új sorozat indult itt az Időkalauz oldalán, amelyben neves szakembereknek, illetve olyan ismertebb embereknek teszek föl időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, akik egyrészt példaképül szolgálhatnak a fiatalok számára a hatékony időbeosztás megvalósítása terén, másrészt saját tapasztalataik megosztása révén segítenek is abban, hogy minél többen találják meg a módját a saját idejük kézbe vételének. Második alkalommal Limpár Imre tanácsadó szakpszichológust kérdeztem a saját időgazdálkodási szokásairól, tapasztalatairól, akinek ezúton is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt a kérdésekre. Limpár Imre rendszeresen tart előadásokat, tréningeket, személyes tanácsadást többek közt időgazdálkodási problémákkal is küzdő fiataloknak, így minden szempontból avatott szakértője a témának.

Mit jelent számodra az idő? Úgy érzed, hogy a kezedben van, vagy inkább mások osztják be számodra?

Az idő maga a létezés. Ez a titkos összetevő, ez a katalizátor. E nélkül nem lenne semmi. Ez hajt minket. Ha valaki rá tud szánni az életéből 2 napot egy könyvre, akkor olvassa el a Minden ember halandó című regényt. Sok mindenre választ kaphatunk azokban a sorokban.
Szoktam mondani: átlagosan van 27375 napunk. Ennyi. Ez nem sok, nagyon nem sok. Ráadásul ennek harmadában alszunk. Az idő a legnagyobb kincsünk, mégsem becsüljük meg eléggé. Ha naponta 2 órát a fb-on lógok, 3 órát sorozatokat nézek, 1 órát telefonálgatok, akkor most megrendelhetem a sírkövemet és rávésethetem: életében 6 évet töltött a fb-on, 9 évet sorozatokat nézett, 3 esztendő pedig nettó telefonálással telt. Ez pedig sokkoló adat.
Nem tudjuk mindig mi beosztani az időnket, az élet nem ilyen. Arra ellenben törekedni lehet és érdemes, hogy ez az arány egyre nagyobb és nagyobb legyen.

Olvass tovább

Nagyon jól járunk, ha megtanuljuk az idővel való gazdálkodást – interjú Prof. Dr. Bagdy Emőkével

Új sorozat indul itt az Időkalauz oldalán, amelyben neves szakembereknek, illetve olyan ismertebb embereknek teszek föl időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, akik egyrészt példaképül szolgálhatnak a fiatalok számára a hatékony időbeosztás megvalósítása terén, másrészt saját tapasztalataik megosztása révén segítenek is abban, hogy minél többen találják meg a módját a saját idejük kézbe vételének. Elsőként Prof. Dr. Bagdy Emőkét, a közismert klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, szupervízort, a pszichológiatudomány kandidátusát kérdeztem a saját időgazdálkodási szokásairól, tapasztalatairól, akinek ezúton is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt a kérdésekre.

Mit jelent az Ön számára az idő? Úgy érzi, hogy a kezében tartja, vagy inkább mások osztják be számára?
Magam osztom be az időmet, sorra véve a feljegyzett tennivalókat.

Milyen példákat látott otthon a családban, vagy a közvetlen környezetében, amelyek befolyásolták az időbeosztását?
Csak felnőtt koromban találkoztam követendő példákkal, húsz évesen ámultam rá először egy időgazdálkodási rendszerre, addig ösztönösen terveztem az időbeosztásomat.

Hogyan készült a tanulmányai során a dolgozatokra, vizsgákra? Időarányosan beosztva készült fel az anyagból, vagy inkább az utolsó pillanatban, akár az éjszakai pihenést is feláldozva?
Sajnos a szorongásom miatt be kellett osztanom pontosan a naponként elvégzendő feladat mennyiséget és mindig hagytam a végén önellenőrzési időt. Nagyon ritkán éjszakáztam, ilyenkor nem fogott az agyam.

Olvass tovább

Mi kell az érettséghez az érettségin túl?

Ha május, akkor először ballagás, majd érettségi. Minden évben fiatalok ezrei számára ér véget ilyenkor egy meghatározó korszak az életükben, hogy kezdetét vegye egy másik, ahol abból kellene gazdálkodni amit az eddig eltelt években sikerült összegyűjteni.

Közismert tény, hogy az érettségi tárgyak egy része olyan ismereteket tartalmaz, amelyekkel az ember nagy valószínűséggel soha többé nem találkozik a további élete folyamán. Ezzel szemben a mai fiatalok mit sem tudnak olyan területekről, mint a pénzügyi tervezés, a hatékony érdekképviselet, a gyermeknevelést elősegítő fejlődéslélektan, vagy éppen az időgazdálkodás. Ezeken a területeken az emberek többsége úgy működik, ahogy magától valahogy megtanulta: legtöbbször az otthonról hozott példát követik, legyen szó pénzügyekről, gyereknevelésről, időbeosztásról, függetlenül attól, hogy az a példa amúgy mennyire hatékony, mennyire eredményes.

Olvass tovább

Feledékenység – betegség, vagy önvédelmi mechanizmus?

„Elfelejtettem, ne haragudj!” Hányszor hallod, vagy akár magad is mondod nap mint nap a bocsánatkérő szavakat, amikor kiderül, hogy valaki ígért valamit, amit nem tett meg, vagy valaki rákérdez nálad, hogy megvagy-e azzal a dologgal, amit ígértél neki. Mintha valamilyen kóros feledékenységjárvány söpörne végig az embereken, vagy éppen időben előbbre tolódott volna az időskori demencia kialakulása, amely korunk egyik ismert népbetegsége. Természetesen nem erről van szó, a krónikus feledékenység nem más, mint az időzavarban szenvedő, a halogatás és a túlvállalás által meggyötört emberek önvédelmi mechanizmusa.

Ahogy arról már számtalan alkalommal írtam, a helytelen időgazdálkodási módszerekkel élő emberek két nagy mumusa, a halogatás és a túlvállalás kart karba öltve járnak egymással. Az ok pedig nem más, minthogy az emberek többsége folyamatosan meg akar felelni a környezete elvárásainak és emiatt képtelen nemet mondani. Mi a legjobb módja a másoknak való megfelelésnek? Ha mindig megteszed azt, amit éppen kérnek tőled. Persze ebbe könnyen bele lehet zavarodni, amikor két ember két egymásnak ellentmondó dolgot kér tőled és el kell döntened, melyiküknek akarsz inkább megfelelni. Összességében azonban igyekszel mindenki kívánságainak eleget tenni, ezért ha csak nem kérnek tőled lehetetlen dolgokat, akkor a békesség és a jó viszony ápolása érdekében mindent elvállalsz.

Olvass tovább

A Nap írója voltam

A könyvkiadás legnehezebb része – sokunk tapasztalatai szerint – a könyv eladása, az olvasókhoz eljuttatás, vagyis a marketing. Mivel számomra is ez jelenti a legnagyobb problémát, mindig keresem azokat a lehetőségeket, helyeket, ahol ezen a téren tanulhatok valamit. Így találtam rá és jelentkeztem Krisz Nadasi Könyvmarketing Facebook-csoportjába, ahol lehetőséget kaptam arra, hogy 2017. december 8-án bemutatkozhassak a csoporttagoknak, mint a Nap írója, illetve válaszoljak a hozzám intézett kérdésekre.

Az Időkalauz című könyv szerzőjeként az a célom, hogy minél több középiskolással és egyetemistával megosszam a saját tanulmányaim során kidolgozott és bevált tanulási és időgazdálkodási módszereket.

Meggyőződésem, hogy a hatékony időgazdálkodást is meg kell tanulni, és érdemes ezt minél hamarabb megtenni, még az iskolában, amikor még nem rögzültek a halogatás, a túlvállalás és a többi időbeosztáshoz kötődő probléma sémái. Sokan csak akkor kezdenek foglalkozni az időgazdálkodás kérdésével, amikor már kiégtek, belefáradtak a mókuskerék hajtásába. Ennek a jelenségnek a megelőzésében szeretnék segíteni az olvasóimnak.

Olvass tovább