Új sorozat indul itt az Időkalauz oldalán, amelyben neves szakembereknek, illetve olyan ismertebb embereknek teszek föl időgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, akik egyrészt példaképül szolgálhatnak a fiatalok számára a hatékony időbeosztás megvalósítása terén, másrészt saját tapasztalataik megosztása révén segítenek is abban, hogy minél többen találják meg a módját a saját idejük kézbe vételének. Elsőként Prof. Dr. Bagdy Emőkét, a közismert klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, szupervízort, a pszichológiatudomány kandidátusát kérdeztem a saját időgazdálkodási szokásairól, tapasztalatairól, akinek ezúton is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést és válaszolt a kérdésekre.

Prof. Dr. Bagdy Emőke

Mit jelent az Ön számára az idő? Úgy érzi, hogy a kezében tartja, vagy inkább mások osztják be számára?
Magam osztom be az időmet, sorra véve a feljegyzett tennivalókat.

Milyen példákat látott otthon a családban, vagy a közvetlen környezetében, amelyek befolyásolták az időbeosztását?
Csak felnőtt koromban találkoztam követendő példákkal, húsz évesen ámultam rá először egy időgazdálkodási rendszerre, addig ösztönösen terveztem az időbeosztásomat.

Hogyan készült a tanulmányai során a dolgozatokra, vizsgákra? Időarányosan beosztva készült fel az anyagból, vagy inkább az utolsó pillanatban, akár az éjszakai pihenést is feláldozva?
Sajnos a szorongásom miatt be kellett osztanom pontosan a naponként elvégzendő feladat mennyiséget és mindig hagytam a végén önellenőrzési időt. Nagyon ritkán éjszakáztam, ilyenkor nem fogott az agyam.

Használt-e kávét, energiaitalt, vagy más élénkítőszereket a tanuláshoz, vagy más hasonló tevékenységek végzéséhez?
Dohányoztam, és sokat szívtam, csak diplomás felnőttként tudtam letenni a cigarettát. Kávéztam is, de nem sokat, mert nem bírtam a vegetatív hatását és nem is volt miért. Éjjel aludtam.

Foglalkoztatta a gondolat, hogyan tudná jobban kezelni az idejét, vagy elégedett volt az időbeosztásával?
Nem foglalkoztatott, de még így is mindig rövidnek éreztem az időt és szinte mindig túltanultam magam.

Hogyan működik az Ön esetében a munka és a magánélet viszonya? Jut ideje rendszeresen pihenésre, kikapcsolódásra?
Többet dolgozom, mint amennyit pihenek, de  szeretem a munkámat és ilyen érzelmi viszony esetén nincs kimerülés, kiégés vagy nagyobb pihenési igény. Szeretek dolgozni, szeretek írni, főzni, kertészkedni, nagyokat sétálni, úszni, tornázni, mozogni, zenét hallgatni és még sok mást… Ha az egyikben kicsit elfáradok, átváltok a másikba és így változatos az élet.

Jelent az Ön számára problémát a halogatás és a túlvállalás? Szokta esetleg elfelejteni a feladatait?
Nekem sokkal könnyebb belefogni és megcsinálni valamit, mint halogatni. Ez sok energiát vinne el feleslegesen. Ritkán felejtek el feladatot, mert mindent listázok és fontossági sorrend van, ezért néha hátratolok és onnan továbbtolok valamit, ha nincs igazán indítékom megcsinálni, de nem feledkezem meg róla. A határidőket kényszeresen betartom.

Használ valamilyen eszközt a feladatai rendben tartására (határidőnapló, mobilalkalmazások)?
Használok. Határidő naplót és „cédulázást”. Számítógépes naptárt kezdtem el néhány éve, de egy computer katasztrófám után, amikor minden bejegyzés a füstbe ment, többé nem mertem ezt az alkalmazást folytatni. A „papíralapú” nekem tökéletes.

Egyetért azzal a gondolattal, hogy már a középiskolától kezdve jó lenne, ha a diákok tanulnának hatékony időgazdálkodást az iskolában?
Igen, nagyon jó lenne. A stresszkezelési általános programnak is tematikus egysége az időgazdálkodás. Szórakoztató is,  érdemes játszva tanulni és megtanulva játszani vele.

Mit tudna javasolni a fiataloknak a saját tapasztalatai alapján, hogyan érdemes hozzáállni az időgazdálkodás kérdéséhez?
Felelősséggel, mint mindenhez! Ma a legdrágábbá vált az életünkben az idő. Nem mindegy, hogy kinek adjuk, mire fordítjuk. Nagyon jól járunk, ha megtanuljuk a vele gazdálkodást, mindenkinek javasolom!

A kép forrása: Bagdy Emőke weboldala